Amszterdam szépe

Néhány éve láthattuk a mozikban az 1634-ben, Amszterdamban játszódó Tulipánláz című filmet. A történet díszletei messzemenőkig hitelesre sikerültek, minden bizonnyal azoknak a 17. századi németalföldi festményeknek köszönhetően, melyek a korabeli enteriőröket, utcafrontokat, a mindennapi élet színtereit ábrázolják. A gyönyörű főszereplőnő Alicia Vikander kreol bőrével, barna őzikeszemeivel, simaszálú, sötétbarna hajával azonban az akkori szépségideál totális ellentéte. Hogy hogyan is nézett ki Amszterdam szépe arra természetesen Rembrandttól kaphatunk választ. Oopjen Coppit egészalakos képével a nagyközönség 2016-ban ismerkedhetett meg, addig csak azok a szerencsések láthatták, akik bejáratosak voltak a Rothschild család párizsi otthonába. A holland állam Franciaországgal közösen vásárolta meg Oopjen és férje Marten Soolmans festményét 160 millió euróért. Megállapodásuk szerint a kivételes műveket mindig együtt, felváltva állítják ki az amszterdami Rijksmuseumban és a párizsi Louvre-ban.

Oopjen Coppit családja gabona és puskapor kereskedésből gazdagodott meg. Generációk óta a város elitjéhez tartoztak, házuk a legelőkelőbb utcában állt. A 23 éves hölgy a festményen státuszának minden jelét felvonultatja. Kezében súlyos aranyláncon függő strucctoll legyezőt tart, nyakát, kezét értékes gyöngysor díszíti. Az igazgyöngyöt Ázsiából importálták akkoriban és különösen drága ékszernek számított. Hófehér bőrét kiemelendő Oopjen fekete szépségpöttyöt ragasztott halántéka fölé, a naptól fátyol védi az arcát. Míg mi manapság mindenféle hajápoló termékkel próbáljuk megakadályozni hajunk bolyhosodását, 1634-ben ez kimondottan divatosnak számított. Oopjen apró lábai szintén a szépségideálhoz tartoztak. Rembrandt úgy mutatja meg ezt, hogy a modell kis lépést tesz, és ezzel egyben megtöri a kép statikusságát, a hasonló festményekre jellemző merevséget. A csodás csipkegallér és hozzá illő, keményített mandzsetta teszi teljessé a hölgy luxusruházatát. Rembrandt egyetlen életnagyságú, teljes alakos képpárja azért is különleges, mert a 17. század elejéig ez a fajta ábrázolásmód kizárólag a királyi családok, főnemesség esetében volt szokás. A vagyonos polgárságtól egy ilyen portré megrendelése státuszuk, ambícióik kinyilatkoztatásának újabb módja lett.

Az, hogy egy múzeum ma Rembrandt festményt tud vásárolni, már önmagában is különleges dolog, hogy egyszerre kettőt és az életmű szempontjából ilyen kiemelkedő alkotásokat, az egyenesen szenzáció. Ennek megfelelően a képpár érkezését valóságos ünneppé formálták Hollandiában és az Éjjeli őrjárat mellett helyezték el őket. Lelkes múzeumpedagógusok pedig humoros, fiatalos nyelvezetű kiadványt készítettek a művekről, melyet minden felsős diáknak elküldtek az országban, ingyen.

 

2019 november 2. - 1 éve