Bernini csipkéje

Bernini csipkéje

A gimnáziumi művészettörténet könyvünkben volt egy kép, Szent Teréz extázisa, amitől egyszerűen viszolyogtam. Mégis hogyan gondolhatta Bernini, hogy felhőt, égi fényt és megfoghatatlan érzéseket ábrázol márványból? Aztán évekkel később láttam élőben a művet és teljesen más hatással volt rám. A szoborra a kápolna tetején keresztül áradó természetes fény, a templom többi festménye, szobrai, gyertyafényei, illata mind részei voltak annak a komplex élménynek, melyet a barokk mesterek egyik legfontosabb feladatuknak tartottak: az érzelmekre hatni, lenyűgözni, a legmélyebb érzéseket is kifejezni.

Múzeumlátogatáskor nem mindig jut eszünkbe az a tény, hogy egy adott műalkotást milyen térbe, milyen szándékkal készítettek, hogy kontextusukból kiragadva látjuk és értelmezzük őket. A bécsi Kunsthistorisches Museum Caravaggio-Bernini kiállítása, a belsőépítészet és az intim megvilágítás segítségül hívása mellett, úgy igyekszik megteremteni ezt a kontextust, hogy bemutatja a barokk festészet és szobrászat szoros együttműködésének gyümölcseit. A két művészeti ág interakciójának csúcsára ér Rómában a 17. században. A katolikus templomok lenyűgöző látványát közösen érik el, a szobrászat olyan dinamizmust és érzelmeket ábrázol, ami addig a festészet privilégiuma volt. A kiállítás rendezőelve az akkori művészeti viták kifejezései, a legfontosabb érzelmek, ábrázolandó témák: a csodálkozás, meglepettség, rémület, iszonyat, szeretet, szerelem, mozdulat, elevenség, látomás, szenvedés, együttérzés, tréfa.

A kiállítás legkülönlegesebb része szerintem az a portrésor ahol a festmények között Bernini mellszobrai világítanak. Életszerűségük megkapó, különösen Thomas Baker büsztje az, zabolátlan hajfürtjeivel és bámulatos csipkegallérjával. Az angol udvar embere európai Grand Tourjának állomásaként Rómában is járt és Anthony van Dijk I. Károly királyról készült portréját vitte magával mintaként Berninihez. Ő pedig bebizonyította, hogy áttört velencei csipkét nem csak megfesteni lehet.

Caravaggio kortársakra gyakorolt hatását a kiállítás a saját gyűjteményből származó Rózsafüzéres Madonna, Dávid Góliát fejével vagy a Krisztus megkoronázása a töviskoszorúval című mesterművek mellé helyezett interpretációkkal mutatja be. Caravaggio híre és tisztelete messze meghaladta Rómát, jó példa erre a kiállított két Hendrick ter Brugghen festmény is. A holland festő sok kortársához hasonlóan Rómában járt tanulmányúton, majd hazatérve Caravaggio modorában festett tovább. Csoportjukat ’utrechti caravaggisták’ néven emlegetik Németalföldön.

Caravaggio & Bernini – Kunsthistorisches Museum , Bécs

Megtekinthető 2020.január 19-ig

 

2019 október 28. - 1 éve